Előtörténetek - Berger és Lucy

Persze tudta, hogy a 18. születésnap fontos. Fontos akkor is, ha szerető családban él, abban az országban ahol az ősei is, akkor is ha fiú az illető és akkor is ha lány. Ha sok ember veszi körül és mindenki hasonló örömmel várja a nagy napot. de akkor is, ha csak néhány igazán fontos van, mindenki más távoli mellékszereplő csupán.
De még fontosabb, -érezte ő is annak idején a saját bőrén- és nagyobb jelentősségű, ha nincsenek egyéb kapaszkodók, ha kamaszkorod óta (vagy mindig is) más országban éltél, mint ahonnan a szüleid származnak, ha a szüleid esetleg egyáltalán nincsenek is veled, ha a nyelv amin álmodsz alig egy maroknyi idegennek érthető, és a génjeidben, így az arcodra írva hordod, hogy idegen vagy. 

Lucy úgy érkezett meg békés másodéves életükbe mint egy üstökös vagy föld-föld rakéta. Zenekart alapítottak Bluemo'-val, és szükségük volt egy dobosra. Volt pár tippjük, hogy kinek örültek volna, de a helyzet és az ő komolyságuk nem engedte meg, hogy csak úgy beinvitálják őket a próbákra. Szerették volna komolyan - és amennyire elképzelésük volt a profizmusról - profin csinálni. Meghirdettek egy meghallgatást. Karizmatikus személyiségük és minden szinten megmutatkozó maximalizmusuk miatt elég ismertek voltak ahhoz, hogy ez a módszer működjön. És úgy is lett. A meghirdetett délután 9 jelentkező gyűlt össze az egyetem legkisebb klubjában. Köztük három lány is.
Berger végignézve a csapaton már nagyjából tudta ki lesz az a két jelölt akik közül a nyertes kikerül. De mivel korrekt volt mindenkit lelkiismeretesen meghallgatott, így sor kerülhetett Lucyre is.. Az előre kigondolt jelöltek nem hozták a hozzájuk fűzött reményeket. Ráadásul Bluemo' tőle szokatlan módon olyan vigyorgásba tört ki Lucy sorrakerültekor, hogy Berger komolyan aggódott, esetleg felröhög. Látta, hogy barátja valami fontosat akar közölni, de végül meggondolta magát, és nem lépett Bergerrel a szokott módon telepatikus kapcsolatba. Már az is elég érthetetlen volt , hogy mit keres itt ez a kicsike lány. A távolkeleti lányok korának megállapítása nem tartozott az erősségei közé, így csak kicsit lepődött meg, mikor a 12-nek látszó lányka magabiztosan állítottja, hogy elsőéves és pár hét múlva tölti be a tizennyolcat. Végül is mindegy, gondolta Berger - ha csak 15 de jól dobol, jöhet. A kínaiak fanatikusok, és annyian vannak, hogy akár ide is eshetett egy zenei zseni. Hümmögve figyelte a hogy az apró lányka bemászik a dobok mögé. Kezdett neki derengeni, hogy látta már a lányt korábban. Kávézókban, egyetemi rendezvényeken és - ebben egészen biztos volt - a saját félévi és év végi vizsgakoncertjein is, mindig az első sorban. 
Lucy nekállt. Először csak lazán hozta a ritmusokat amiket mondtak neki. Aztán Bluemo'-val jameltek egy kicsit. Majd hagyták a fiúk bűvészkedni a dobokon, szabadon. Lucy elszabadult. Szinte transzban mozgott. Le sem ült, mert úgy nem érte volna el az összes dobot. Szinte táncolt félig lehúnyt szemmel, a haja ugy libegte körül az arcát mint lelkes madárhad. A két fiú dermedten hallgatta. Karjukon felállt a szőr, a tarkójukon olyan nagy volt a bizsergés, hogy Berger végig is dörzsőlte a nyakát. Lucy elképesztő volt. Döbbenetes és zavarba ejtően zseniális. A fiúk összenéztek. Bluemo' bár nem szokott zenekar ügyben semmilyen döntést meghozni, most bólintott, és letette a gitárt. Bergernek egy hang nem jött ki a torkán. Bluemo' a lányhoz lépett, kezet nyújtott és gratulált. Meg mondta a próbaidőpontokat és kikisérte a mellette igazán eltörpülő boldogságtól kipirult leányzót.

Négy év telt el a valódi 18. születésnapig. Négy éve élték a mindennapjaikat együtt, úgy, hogy Lucyt lelkiismeretesen hazavitték koncert után, ha nem volt koncert, akkor pontosan tízre. Rengeteget próbáltak és nagyon sok időt töltöttek együtt. Pár találkozás után kiderült, hogy messze nincs 18. Amikor erre fény derült a fiúk úgy libbentek hátra, mint kígyóba botlott szárnyasok. Potenciális pasikból szerető báttyok lettek, akik nagyon figyelnek a kishúg minden mozdulatára. Koliszobájuk állandó vendége volt ugyan, de sosem léptek át vele semmilyen morális szabályt, és sosem maradt egyik sem kettesben vele a próbatermen kívül. Persze a 18 éves korhatárt leginkább Berger erőltette, annyira zavarba ejtő volt, számára, hogy ahogy képtelen felmérni Lucy korát, éppúgy ahogy a fejében kapcsolódó gondolatokat. Lucy mágiája valós volt és kézzelfogható. Szinpadon olyan energiákat szabadított a közönségre, hogy komplett orgiákat volt képes kihozni 200 idegenből. Olyan kicsi volt, hogy ha nem lett volna olyan tüzes, lobbanékony, önfejű és exhibicionista, nem is tudták volna komolyan venni. Berger imádta a lányt elborító emberfeletti energiákat, és bár  Lucy 18 évesen alig látszott 16-nak. Berger pedig maga előtt is szégyelte, de a Lucyt  tartotta  a legjobb nőnek . A valódi 18. születésnap így aztán egészen átértékelődött. Lucy felnőtté és nővé avatása is volt egyben. Kimondatlanul ugyan, de mostantól lehetett préda - mindenki más számára. Bluemo és Jerome azonban tudták, hogy Bergeren kívül a világon senkinek nincs esélye a lánynál. Ők ketten azt is tudták, hogy annak idején is már azért jött el a meghallgatásra, mert fülig szerelmes volt a szemüveges magyar fiúba. Annak a lehetősége, hogy az 5 percig csak rá, és kizárólag rá figyeljen, annyira izgalmas volt, hogy ezért simán hazudott magára 4 évet.

Berger ebből a szerelemből semmit nem volt hajlandó észrevenni. Lelkesen udvarolt nagyon okos, ám minden más tekintetben szürke leányoknak, és nagyon szines ám végtelen buta leányoknak. Hagyta magát elcsábítani az egyik nyelvtanárnővel is. Nem volt görcsös, és mint közgazdászsága mellett is profi jazz zenész nem is lehetett túl kötött fogású sem. Természetes volt, kemény belső kódex szerint élt, ami kívülről tartásban és megingathatatlanságban jelent meg. Okos és kontrolált volt, ami elvárható egy leendő nagyvállalt-vezetőtől. Az okos zsidó kép alól közben végig kilógott egy bohém művész, egy életvidám csupa érzés fiatalember. Aki ha tehetné hagyná az ingatlanpiacot  és zenész lenne. Főállásban zenész.

Szépen megszervezték a szülinapot, rendesen meglepetés partinak, ahogy azt illik. Mindenkit meghívtak aki csak futólag is de ismerte a lányt. Kittit pedig felkérték egy nagyjelenetre, amivel odacsalogatják a besötétített terembe a gyanútlan Lucyt. Berger elöl állt, lufikkal és pezsgővel a kezében. Amikor felkapcsolódtak a lámpák és a tömeg lelkes hepibörszdéjezésbe kezdett ő csak állt és elbűvölve nézte a lányt. Olyan izgatottnak és pattanásig feszültnek látta, mint talán a meghallgatáson volt. Kipirultan kicsit zavarban fogadta az gratulációkat. Berger a végére maradt inkább. Fussanak csak akik sietnek, ő szeretett volna pár személyes jókívánságot is elsütni a sztenderdek mellé. 
Szerette Lucyt. A kötetlenségével és pajkos megzabolázhatatlanságával, nemtörődömségével kicsit lazított az ő komolyságukon. Jerome felelőtlen volt, ami sokszor inkább volt idegesítő. Lucy játékos volt és szabadon kreatív. Berger imádta ezt az inspiráló közeget.

A tömeg végre hagyott teret, hogy odamehessen a lányhoz. Kezébe nyomta a köteg lufit és a pezsgőt. Adott két nagy puszit neki, de valahogy automatikusan szorosan meg is ölelte. Lucy elengedte a lufikat, hogy nyerjen egy szabad kezet és úgy szorította magához a fiút, hogy annak mindenféle ruhanélküli összebújás lehetősége jutott eszébe. Így gyorsan eltolta magától a lányt és zavartan visszavette a pezsgőt a kezéből.
–Nagyon csinos vagy - nyögte ki végül.
–Köszi. Köszi a bulit...
–Ó nincs mit. Az ajándékok még otthon várnak, szóval ne üsd nagyon szét magad. Nem is tartalak fel, menj dumálj mindenkivel. Én majd inkább otthon mondom el a sok jóságot amit kívánok... - olyan sutának érezte magát, hogy belepirult. 
–vannak ajándékok? De hát a buli az ajándék, nem? Legjobban egyszerűen veled szeretnék lenni - szaladt ki Lucy száján. - Most már lehet.
Berger szemei elkerekedtek a szemüveg mögött. Érezte ahogy a meleg elindul a hasából a fejébe. Lucy gyönyörű volt, és olyan szemérmesen billegett előtte, hogy még ő is azonnal megértette miről van szó.
–Én.. Én.., nem gondoltam. Úgy értem, éreztem, hogy kedvelsz, meg minden, de hát a zenekar miatt ez, gondoltam, normális.. Nem az...- összekuszálódtak a szava, nem voltak jók a francia mondatszerkezetek. Még jobban elpirult.
–Meddig maradunk itt? - szorongatta Lucy a kezét.
Berger igyekezett a lehető leg lazábban körülnézni. Addig se ezekbe a vágyakozó szemekbe néz . –Még úgy egy órát biztos nem hagyhatod őket itt. - visszafordult és ahogy elveszett újra azokban a keleti vágású szemekben összeállt a kép. Az elmúlt hetekben hogy lett Lucy egyre kacérabb és kihívóbb és provokatívabb. És ő, akinek nagy rutinja ilyesmiben nincs, mit sem sejtve volt vele minden nap valami csinált vagy valódi okkal, a barátságnak nevezett kapcsolat biztonságos játszóterén. Elkísérte ide, elment vele oda. hagyta, hogy szorosan egymás mellett heverésszenek a parkban és számolják a hangya átmenő forgalmat. Szeretett vele lenni. Valóban szeretett. Vonzó, izgalmas és szép nőnek látta, aki tabu.
De kell e tabunak lennie? Bergert úgy öntötte el a szabályok felborulása miatti pánik, hogy a pezsgőspohár is megbillent a kezében.
–Nekem ez most... ez most... őőő. ne haragudj. Mindjárt jövök. -elsietett a pulthoz, felült egy bárszékre és próbált megnyugodni. A szokott forgatókönyv szerint neki kell hosszasan elbűvölnie a lányokat, akik többnyire felét sem értik annak, amiről beszél. Szexisnek tituláják a szemüvegét és kacérkodva leveszik. Majd összejön egy vagy két randi, de aztán a lányok nem érnek rá többet. vagy ha igen, abban nincs köszönet. nem szeretik, hogy próbákra jár, hogy folyamatosan tanul, hogy komolyan veszi az egyetemet, hogy komolyan ápolja az anyanyelvét és a hébert is, és esze ágában sincs berugni soha. Fű és alkohol csak nagyon ritkán, igazán különleges alkalmakkor kerül elő. És ez megnehezíti a csajozást. Humora és kedvessége, magassága és jó testfelépítése kompenzálja ugyan az előbbieket, de az, hogy őt valaki akarja, és ennek ilyen kendőzetlenül jelét is adja, ez nem hogy szokatlan volt, de egészen elképzelhetetlen. rendelt valami erőset és hagyta a fejét maximális tempóban tekerni a Lucy-problémán.
Valahol a háta mögött Jerome marháskodott Lucyvel, majd viharos gyorsasággal, heveny ajándékátadási lázra hivatkozva távoztukról értesítették az egybegyűlteket. Bergert Bluemo' bökte oldalba, hogy indulás.
A taxiban, hátul ülve, titokban végig fogta a lány kezét, és végig meredten kifele bámult a kocsiból. Az ajándékok átadása után, mikor valami meglepő csoda folytán egyedül maradtak, olyan sután és kamaszos félszegséggel csókolta meg, ami mindennek volt mondható  csak férfiasnak nem. Úgy nyúlt hozzá, mintha porrá omolhatna egy erősebb lehelletre. Lassú simogatások és óvatos csókok után ott álltak egymással szemben, fehéren, meztelenül. Lucy szemében a boldog várakozással, Bergerében a rácsodálkozó egyre ébredő vággyal.
–Hihetelenül szép vagy... - szakadt ki belőle, miközben a keze bekalandozta a lány hajlatait. - hihetetlenül...
Úgy merült el benne, ahogy nem is hitte hogy képes. Hagyta, hogy vigyék az ösztönei, az a szeretet és féltő figyelem, amivel az elmúlt években vigyázta a törékeny lányt. És most olyan helyekre, olyan élményekbe akarta elkalauzolni, ami lehet egy életre szóló csodálatos élmény, és lehet hatalmas csalódás is. Az első együttlét meghatározó. Ezt mindketten tudták. A felelősség és a feladat lényegében Bergerre hárult, és ő minden idegszálával azon volt, hogy jól csinálja. Lassú volt kezdetben, finom és emberfelettien gyöngéd. Ahogy telt az idő, és újra és újra és más más módon juttatta el a lányt a csúcsra, úgy engedett teret magában a boldogságnak és a ráeszméálésnek, hogy neki magának is mennyire hiányzott ez a közelség. Úgy érezte bárkivel lehet lennie, de csak Lucyvel érdemes. Annyira elengedte magát végül ő is, hogy előkerülhetett az ösztönlény, aki tudja az idegpályák titkait, és érzi mikor van a megfelelő idő a ritmusváltásra. Katarktikus élmény volt ez az összhang mindkettőjüknek. Hajnalban, mikor több átmeneti beájuláson túl voltak, és Berger elkalandozó ujjakkal cirógatta a mellette pihegő boldog lány, nem volt már kétséges, hogy ennek így kellett lennie. Dögös machonak, ellenállhatatlan férfinak érezte magát. Ki más lenne képes ezt elérni benne, mint ez a csupa titok, csupa tűz extravagáns energiabomba? 
–Köszönöm, hogy én lehettem. - búgta a hajába
–Köszönöm, hogy megvártál.