Útközben - Jerome

A lifttel kezdődtek a bajok. Már az is furcsa volt, hogy lefelé indul. De még mielőtt szólhattak volna erről a kísérőtanárnak, az már el is tűnt, mint valami olcsó filmtrükk. A lift összefirkált falai pedig kifényesedtek, és alig 5 másodperc alatt tükörré alakultak. 
Stalker? – rémüldözött magában – Testőr vagyok, nem félek. – Vicceskedte el az első ijedtséget. Ahogy ezt végiggondolta át is vette az irányítást a harcművész énje. Ment és tette a dolgát. Figyelt, lapult, jelzett, és ment és figyelt.
Beterelődtek aztán a Ballwin   nagyon menőnek gondolt irodájába. Valódi dombos erdős vidék terült el odakint. Valóság? – nézegette. – Mi az, hogy valóság? Berepült egy lepke, érezte az illatokat. A testőr-énje szerint itt minden nagyon veszélyes.
Rita és Åsa kezdtek beszélgetni a nagypofájú ficsúrral. Teljesen el volt telve  magától. Persze ő csak összehozza a gyártót a vevővel, ő csak egy kereskedő, és sokszor azt sem tudja, mit vesz. Bluemo’ elvesztette közben a kapcsolatot Lucy-vel, és most minden maradék figyelmét a lány elméjének megtalálása kötötte le. Száz százalékban megbízik a két nőben. Csodás – gondolta Jerome és a teljes lényét és testét készültségbe hozta. A kiccsávó alkudozni kezdett, hogy ő csak Bluemo’-ért cserébe ad infót. Jerome teljes döbbenetére úgy beszélt a bátyjáról, mint valami ritka, kihalóban lévő állatról. Egyes szám harmadik személyben. Modortalanság is volt, persze. De Jeromeot nem ez izgatta, hanem a tény, hogy ki meri mondani, hogy az infóért a legpotensebb tagját kéri a társaságuknak. Rita nemet mondott persze. Ekkor Bluemo’ elvesztette őket, szétesett a mentális kapcsolat. Ott álltak fejben egyedül, amikor felpattant az ajtó és valaki onnan tüzelni kezdett. 
Az ajtóban Berger állt, kezében valami hatalmas gépfegyverrel és éppen szitává lőtte a kereskedőt. A falból a kis lézerek elkezdtek eszelős lövésszámmal dolgozni. Egy pillanat alatt döntött: a bátyja lefele mozdul, Åsa vetődik a pult mögé, Rita azonban áll csak. Jerom őt sodotra el a lövedékek útjából, és már moccant is a bátyja felé.

Odaért Bluemo’-hoz. A testvére nem mozdult. Hanyatt feküdt, de nem moccant. Nincs idő pánikra. A testőr nyert. Vállra kapta a hatalmas ember, és indult volna ki a szobából, csakhogy Berger a hülye krómos napszemüvegében ott problémázik, hogy nem tud ellépni az útból. Jerome így aztán nekiment. Berger ugyanúgy vált semmivé, mint a liftben a kísérőtanár.
A lányok tartották vele a lépést, és a ház előtt a furgonnál, már világos lett minden. Lucy pánikrohamos, Berger a teherautóban katatón. Bluemo’ itt a karjában pedig talán halott is.

Testőr – gondolja magában, mantrázva ezt a szót. 
Testőr – röhög gúnyosan a fejében egy hang.