Álom – Rita – (II.)

Egy létrán másznak. Bluemo meg elöl, aztán ő, aztán Jerome, Asa és Lucy. Valami hangárban egy fémlétra áll a semminek támasztva, végtelen hosszú. Ahogy másznak a létra lassan átalakul. Minden méteren egy kicsit fordul, fakul a színe, néhol a fokok és a függőleges elemek csak az egyik oldalon találkoznak. Organikussá válik minden megtett méterrel a létra. Mint valami nagy növény, mesebeli paszuly vagy világfa nyúlik velük, alattuk felfelé. Bluemo’ megáll, szétnéz a nagy fekete semmibe:
–Annyira ismerős nekem. nektek nem? Annyira ismerős…